Üdvözlöm!

Az LMP kongresszusának döntése értelmében a Fejér megyei szervezetet feloszlatták. A feloszlatás következménye, hogy minden tagnak megszűnt a párttagsági viszonya. A döntés után a párt Országos Választmányának volt lehetősége visszavenni tagokat, de ezzel csak 1 tag esetében élt, a többieket jogorvoslati lehetőség nélkül, komoly indoklás nélkül kizárt a pártból! Közöttük engem is!  Köszönöm azoknak, akik támogatták Székesfehérváron politikánkat, tevékenységünket!

---

Takács László vagyok, a Lehet Más a Politika (LMP)  székesfehérvári tagja, volt képviselő-jelöltje. 

---

Bebizonyosodott, hogy a Fidesz kormány jól alkotta meg a választási törvényét, az eredmények magáért beszélnek. Minden kis párt és civil szervezet elvérzett vagy éppen csak 1-2 jelöltet tudott a képviselőtestületükbe juttatni, így megvalósult a céljuk kizárni minden helyi szervezetet a közgyűlésből, egyeduralom, mind az Országgyűlésben, mint a helyi önkormányzatokban. Csak remélni tudom, hogy nem térnek vissza olyan idők, amikre csak a nagyszűleink emlékeznek.

Ami ez után történik az országban, az egyedül a Fidesz felelősége, nem háríthatják át másra, mert beleszólni senki sem tud! Remélem a józan ész fog előtérbe kerülni és a jogok nem fognak csorbulni Magyarországon!

---

Itt olvashatóak az LMP bejelentései, kérései, hírei, amiből a kedves olvasó megtudhatja mivel is foglalkozik az LMP jelenleg.

---

A magyar atomhelyzet a japán atombaleset tükrében

 

Az LMP aggódva és együtt érzően figyeli azt a küzdelmet, ami a földrengésben megsérült japán atomerőműveknél zajlik, és őszintén reméljük, hogy sikerrel járjanak a katasztrófa elhárítására tett erőfeszítések. A fukusimai és az onagavai atomerőművekben történtek ugyanakkor felhívják a figyelmet az atomenergia egyik legfontosabb jellegzetességére. Bár a baleset bekövetkeztének valószínűsége általában kicsi, a problémák jelentkezésekor azonban példátlanul nagy kockázatokkal kell számolni. Ezeket a kockázatokat nem csupán a politikai döntéshozók vagy a nukleáris szakma viseli, hanem valamennyi állampolgár. A nukleáris hulladékok elhelyezésének megoldatlansága pedig a jövő nemzedékek iránti felelősségünket érinti. Az atomenergia használatáról ezért minden döntést a kockázatokat viselő állampolgárok bevonásával, alapos és objektív tájékoztatásukat követően kell meghozni.

Magyarországon nemcsak a döntésben való részvétel, de ennek alapja, a megfelelő tájékoztatás is sorozatosan csorbát szenved. Sem a paksi erőmű élettartam hosszabbítása, sem tervezett bővítése, sem a 2003. évi üzemzavara kapcsán nem teljesülnek a nyilvánosság és átláthatóság követelményei. Jelzésértékű, hogy jelenleg is több bírósági per van folyamatban ezen adatok nyilvánosságáért. Ma Magyarországon perelni kell olyan információkért, amelyek ismerete, és nyilvános megvitatása elemi feltétele lenne egy korrekt, társadalmi részvételen alapuló döntési folyamatnak. Az LMP ragaszkodik hozzá, hogy a paksi erőmű jövőjét érintő döntések átlátható és megalapozott döntéshozatal eredményeképpen szülessenek meg. A kormányzat készíttesse el és hozza nyilvánosságra az erőmű élettartam hosszabbítása vagy esetleges bővítése szükségességét megalapozó környezeti, műszaki és gazdaságossági hatástanulmányokat, és vállalja azok nyílt megvitatását.

A japán tragédia sajnos ismét rávilágított arra, hogy az atomenergia használata elsősorban biztonsági, és csak másodsorban gazdaságossági és energiapolitikai kérdés. Tudnunk kell, hogy jelenleg milyen műszaki, biztonsági állapotban vannak az egyes paksi reaktorok, szabad-e és lehetséges-e mindegyik reaktor élettartamát meghosszabbítani. Az LMP ragaszkodik ahhoz, hogy független szakértői megfigyelés alatt történjen meg a jelenlegi blokkok felülvizsgálata, és az eredmények nyilvánosságra hozatala.

 

 

Budapest, 2011. március 15.

---

Az életünkkel játszanak

Háttéranyag az LMP mai szmoggal kapcsolatos sajtótájékoztatójához

Családunk, gyerekeink és saját egészségünk a tét, amikor a levegő minőségéről van szó. Évente csaknem 16 000 ember hal meg a légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés.

A statisztikák szerint az elmúlt 25 évben az asztmás megbetegedések száma a kilencszeresére, a tüdőrákos megbetegedések száma pedig közel a háromszorosára nőtt Budapesten. Azok a gyerekek, akik rendszeresen jelentős közlekedésből származó légszennyezésnek vannak kitéve, gyakrabban lesznek asztmás betegek. A részecskeszennyezés többek között szív és érrendszeri, légúti (asztma) és daganatos megbetegedésekért felelős és idő előtti elhalálozáshoz vezet. 

Egy 2004-es kutatás alapján kimutatták, hogy egy átlagos magyar ember több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Budapesten és környékén a várható életvesztés ennek a többszöröse is lehet. Egy 2008-as felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti halálozás tekintetében – a lakosság számához viszonyítva – Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is (3. ábra)[1][1]. E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. A legfrissebb kutatás alapján Budapest az unió 2. legszmogosabb városa.

A hatályos uniós és magyar jogszabályok szerint a szállópor-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, ám több magyar városban, főként Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. Budapesten már több mérőállomáson is 30 nap felett járunk, a Széna téren pedig már március 5-én elértük a 35 napot. Az Európai Bizottság 2009-ben eljárást indított Magyarország ellen, a levegő szennyezettsége miatt. 2010 októberében az EB újra figyelmeztette Magyarországot és két hónap haladékot adott arra, hogy hazánk érdemben javítsa a levegő minőségét, a főváros új vezetése viszont mintha nem vette volna komolyan a figyelmeztetést.

Sürgős intézkedésekre van szükség országosan és Budapesten is. Az LMP fővárosi frakciója szerint a radikálisan javítani kell a közösségi közlekedési lehetőségeket, és kerékpáros- és gyalogosbarát város kialakítására van szükség. Minél előbb be kell vezetni a személyforgalmi behajtási díjat (dugódíj), szükség van az elavult BKV buszok cseréjére, a villamoshálózat fejlesztésére és a gépjárműadó rendszer átalakítására is. Növelni kell a forgalomcsillapított és gyalogosövezetek számát, valamint és segíteni kell a kerékpáros közlekedés elterjedését is. Sokat javítana a helyzeten a közterületek pormentesítése is, illetve a zöldfelületek védelmének megerősítése és területük növelése.

A Lehet Más a Politika sürgeti a kormányt és a Fővárosi Önkormányzatot, hogy vegye komolyan az emberek egészségét és hozzon megfelelő intézkedéseket a – jogszabály által is előírt – levegőminőség biztosítása érdekében.

 

 

A porszennyezésről Budapesten

-          Városi levegőben a legnagyobb probléma az apró részecskék (PM10) jelenléte.

-          PM10 fő forrása: a közlekedés és a szél által felvert por, közúti közlekedés, lakossági fűtés,  ipar, valamint a tarló-, az avar- és az illegális égetés.

-          A szilárd anyag kibocsátásban 2000-2005. között az ipari (technológiai) jellegűek a töredékére estek, a fűtési eredetű kibocsátás lényegében nem változott, míg a közlekedési forrásból eredő emissziók kb. kb. 30%-kal növekedtek.

-           

 

I.                   Uniós kötelezettségek

-          A hatályos uniós és magyar 4/2011 VM jogszabályok szerint a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter), ám több magyar városban, kiemelten Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. A határérték felett szennyezett napok száma 2006-ban például több városban meghaladta a 150-et. Az Európai Unió 2009-ben hazánk ellen eljárást kezdeményezette emiatt. A főváros több hazai településsel együtt mentességet kért az EU-tól az egészségügyi határértékek betartatása alól, amit elutasítottak, mert az uniós szakértők szerint ezen városok korántsem tettek meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében.

-          A Fővárosi Önkormányzat (és több más hazai nagyváros vezetése) már több mint öt éve nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, ezért az Európai Bizottság 2010. október 28-án figyelmeztetést[2][2] küldött a magyar kormánynak, melyben mindössze két hónap haladékot adott, hogy érdemi, számon kérhető intézkedéseket hozzon a levegőminőségi határértékek betartására, ellenkező esetben az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti. A bírósági eljárás eredményeként előfordulhat, hogy országunknak komoly pénzbírságot kell fizetnie, ám ennél sokkal aggasztóbb, hogy az intézkedések további halogatása még több, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet idézhet elő.

II.                Egészségügyi hatások

-          Évente több mint 350 ezren halnak meg az Európai Unióban a légszennyezés következtében. Közel 30 millió európai ember szenved asztmában ugyanezen okból. Az Európai Unió célja, hogy a 2000. évhez képest 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen ezen halálesetek és megbetegedések száma.

-          Egy 2008-as újabb felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti életvesztés tekintetében – a lakosság számához viszonyítva – Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is (3. ábra)[3][3]. E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés.

-          A legfrissebb kutatás alapján Budapest az unió 2. legszmogosabb városa. Az EU által finanszírozott Aphekom kutatás^[4][4] kimutatta, hogy a részecskeszennyezés csökkentésével, a WHO ajánlások betartásával rengeteg, európai szinten évente 19 ezer emberéletet menthetnénk meg. Tizenkét ország 25 városát vizsgálták három éven keresztül. A kutatás szerint Bukarest után Budapesten a legmagasabb az életvesztés a részecskeszennyezés miatt. Ha Budapesten a PM2.5 koncentrációt a WHO által biztonságosnak (10mikrogramm/m3) ítélt szinten tartanánk, akkor ezáltal 19.3 hónappal azaz több mint másfél évvel nőne a lakosok várható élettartama. Ezen kutatás szerint a gyermekkori asztmás megbetegedések átlagosan 15-30 százaléka a forgalmas utak közelségéhez köthető.

-          Budapesten eközben a szennyezett levegővel is összefüggésben rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Az asztmás betegek száma megtízszereződött, a tüdőrákos betegek száma pedig a háromszorosára nőtt az elmúlt 30 évben.

---

LMP: a rendőrség védje meg a gyöngyöspataiakat!

 

Az LMP-hez az elmúlt 24 órában több kétségbeesett segélykérés érkezett a Heves megyei település roma és nem roma lakosaitól, illetve egy, a helyi roma közösséggel foglalkozó lelkipásztor a tarthatatlan közbiztonsági helyzettel kapcsolatban. Többen elmondták, hogy fekete egyenruhás férfiak baltával és ostort pattogtatva vonulnak az utcán, félelemben tartva Gyöngyöspata lakosságát. Sajtóhírek szerint néhányan közülük életveszélyesen megfenyegettek ott élő roma családokat és a polgármestert is.

 

Az LMP elfogadhatatlannak tartja az erőszak és a megfélemlítés minden megnyilvánulását, függetlenül attól, ki követi el. A párt a jelenleg kialakult helyzetre való tekintettel felszólítja az országos és megyei rendőri vezetést, hogy megfelelő eréllyel és a törvény szigorával lépjen fel a helyi lakosok védelmében, és előzze meg az önbíráskodás minden formáját. Továbbá amennyiben azt tapasztalják, hogy az ott tartózkodók visszaélnek a gyülekezési jog adta lehetőséggel, a gyülekezést oszlassák fel, a szabálysértést, illetve bűncselekményt elkövetőkkel szemben pedig azonnal indítsák el a szükséges eljárást. 

 

Az LMP emlékeztet arra, hogy a két éve történt tatárszentgyörgyi tragédiát megelőző események kísértetiesen hasonlítottak a gyöngyöspataiakhoz. A társadalom egészének felelőssége, hogy megakadályozza, hogy bárkit etnikai vagy egyéb csoporthoz való tartozása miatt támadás vagy hátrányos megkülönböztetés érjen, és hogy a közösség tagjai között fellépő konfliktusokat békére törekedve, közösen oldja meg.

 

Végül az LMP felszólítja a kormányt, hogy ismerje be: jelenlegi szegényellenes gazdaságpolitikája, illetve a nemrég bejelentett megszorító intézkedések – többek között a közmunkaprogram brutális visszavágása – egyre növekvő munkanélküliséghez, a mostanihoz hasonló konfliktusokhoz, és végül társadalmi katasztrófához fog vezetni.

 

 

Budapest, 2011. március 11.

Szabó Tímea 
országgyűlési képviselő

---

Dorosz Dávid, a Nemzeti összetartozás bizottságának tagja országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben   határon túli magyarok szervezeteivel  való kapcsolattartásban - a mindenkori kormány és kormánypártok számára - az egyenlő bánásmód elvét írja elő

 

.

OGY határozata

a kisebbségben élő magyarok szervezeteivel való együttműködés alapelveiről

Az Országgyűlés a kisebbségben élő magyarok szervezeteivel való együttműködés során a következő elvek szem előtt tartását magától értetődőnek és a magyar állam, valamint az anyaországi politikai pártok mindegyike számára irányt mutatónak tartja.

1. A kisebbségben élő magyarok az általuk létrehozott és működtetett szervezetek keretei között számtalanszor bizonyították, hogy meg tudják hozni az őket érintő döntéseket és hatékonyan képviselik ezeket. A Kormány és az anyaországi politikai pártok tartózkodnak minden olyan megszólalástól és intézkedéstől, amely azt próbálná megmondani a kisebbségben élő magyaroknak, hogy hogyan éljenek és milyen döntéseket hozzanak.

2.  A Kormány és az anyaországi politikai pártok feladata az, hogy nyitottak legyenek a kisebbségben élők szervezeteivel való kapcsolattartásra, meghallgassák a kisebbségben élő magyarok problémáit, és azok megoldásában a maguk eszközeivel segítsenek.

3. A Kormány és az anyaországi politikai pártok a kisebbségben élő magyarok minden demokratikus szervezetét partnernek tekintik. Nincs kettős mérce: nincs jó és rossz kisebbségi magyar szervezet, magyar és kevésbé magyar kisebbségi magyar párt.

4. Az Országgyűlés elítél és a hatékony magyar kisebbségi képviseletre veszélyesnek tart minden olyan, az anyaországból származó törekvést, amely céljában vagy hatásában a kissebségben élő magyarok szervezeteinek megosztására irányul.

5. A Kormány és az anyaországi politikai pártok mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsék a kisebbségben élő magyar közösségeket a szülőföldjükön való megmaradásra való törekvéseikben. E törekvések támogatása a legfontosabb szempont minden, a kisebbségben élő magyarokat érintő anyaországi döntés esetében.

6. A szülőföldön való megmaradáshoz mindenekelőtt a kisebbségben elő magyarok autonómiatörekvéseinek sikere járulhat hozzá, ezért ezek megvalósulásához a Kormánynak és az anyaországi politikai pártoknak minden lehetséges támogatást meg kell adniuk. E célt is szem előtt tartva a Kormány és az anyaországi politikai pártok mindent megtesznek a szomszédos államok többségi nemzetei és a magyar nemzet közötti jó kapcsolatokért, különös figyelmet fordítva az ehhez szükséges információcserére és tájékoztatásra.

7. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Indokolás

Az országgyűlési határozati javaslat célja, hogy kifejezze és rögzítse a határon túli magyarsággal szemben követett politika közös minimumát, amelyet minden anyaországi párt kötelezőnek tart magára nézve. Ezen elvek egységes, határozott deklarálása, és elfogadása teremtheti meg azt a nemzeti egységet, amely elengedhetetlen a kisebbségben élő magyarokkal való kapcsolattartás során. A senki által nem vitatott, mindenki támogatását élvező alapelvek elfogadása nélkül, azok hiányában eredményes és sikeres nemzetpolitika nem folytatható, hiszen nyilvánvalóvá tett közös keretek nélkül a pártpolitikai szempontok könnyen alááshatnak amúgy egymást erősítő hazai politikai törekvéseket is. Ez pedig hosszútávon a kisebbségben élő magyarok körében fog hátrányos következményekkel járni. Ennek elkerülése végett, a mindannyiunk által érzett felelősségtől vezérelve tarjuk szükségesnek a határozati javaslatban foglalt elvek elfogadását

---

Pláza stop a kiskereskedelemért 

 

Az LMP a kereskedelmi rendszer újragondolása és a helyi gazdaság fellendítése érdekében benyújtott törvényjavaslatában szeptember végéig építési, valamint bővítési moratóriumot hirdetne a plázákra, hipermarketekre.

 

Az LMP kéri a kormányt, hogy ebben az időszakban az új kereskedelmi központok létesítése kapcsán dolgozzon ki a mostaninál átgondoltabb, szigorúbb, közösségi alapú szabályozást, és addig is állítsa le az ilyen létesítmények engedélyezését.

 

A kereskedelmi központok drasztikus hatást gyakorolnak társadalmi, gazdasági és természeti környezetükre. Az érintett településeken a hagyományos kiskereskedelmi egységek forgalmának visszaesése, majd bezárása, a helyi piacok, kistermelők ellehetetlenülése, a megnövekedett járműforgalom, vagy a városközpontok kiürülése alapvetően befolyásolják az életminőséget.

 

Az LMP célja az, hogy európai minták alapján kialakított szabályozás jöjjön létre, ami megóvja a települések városszerkezeti, közlekedési és kereskedelmi viszonyait. Védi a helyi termelőket és kiskereskedőket a túlzott erőfölénytől és a tisztességtelen versenytől, helyreállítja a helyi termelés és kereskedelem versenyképességét, a beruházók számára pedig kiszámítható környezetet teremt. Az ökopárt saját javaslataival és az érintett lakosság véleményének becsatornázásával járul hozzá a jó szabályozás kialakításához.

 

Az LMP elképzelése szerint az önkormányzatok a jövőben nem egyedül döntenének a kereskedelmi központok engedélyezéséről. Ehelyett

 

-          Kereskedelmi központ csak úgy létesülhetne, ha az érintett felek kerekasztala ebben megegyezik. Ennek tagja kell, hogy legyen a beruházó, az önkormányzat, a szomszédos önkormányzatok, a kereskedelmi- és iparkamara, a helyi bolttulajdonosok képviselői, a civilszervezetek, a helyi lakosság képviselői, illetve az illetékes állami főépítész.

-          Új bevásárlóközpontot csak részletes hatástanulmányok elkészítése után lehetne létesíteni.

-          Országos szinten szabályozni kell a beépíthető területek nagyságát, figyelembe véve a regionális sajátosságokat és a települések méretét.

-          Csak akkor létesülhetne zöldmezős területen bevásárlóközpont, ha a településen nincs erre a célra használható, alulhasznosított terület.

-          Javítani kell az épületek építészeti minőségét, építészeti-műszaki jellemzőit, különös tekintettel az energetikai paraméterekre, az anyaghasználatra és a takarékos helyhasználatra.  

 

A fenyegető élelmiszer- és energiaválság, a környezeti erőforrások megcsappanása és a klímaváltozás miatt gazdasági fordulatra van szükség. Sokkal erőteljesebben kell támaszkodnunk a helyi erőforrásokra, a helyi, fenntartható és minőségi termelésre, és jóval kevésbé a  távolsági kereskedelemre, illetve az olcsó, rossz minőségű tömegárukra. A zöld fordulat egyik legfontosabb területe a kereskedelmi rendszer átalakítása: a kis- és közepes üzletek életképességének biztosítása a nagyok erőfölényének korlátozásával.

 

 

Budapest, 2011. március 9.

---

LMP-s képviselő munkáját díjazza az amerikai külügyminiszter

 

Ma, washingtoni idő szerint délelőtt 11 órakor Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője magas rangú díjat vesz át Hillary Clinton amerikai külügyminisztertől. A "Women of Courage"-díjjal az amerikai diplomácia vezetője minden évben olyanokat jutalmaz, akik kivételes bátorságról és vezetői képességekről tettek tanúbizonyságot a nők jogainak és fokozottabb társadalmi szerepvállalásának elősegítése ügyében.

 

Az esemény díszvendége az amerikai elnök felesége, Michelle Obama lesz.

 

Osztolykán Ágnes a rendezvényen interjút ad a CBS és a SKY News televízióknak.

 

A díjról és az idei díjazottakról további részleteket az amerikai Külügyminisztérium honlapján találhatnak:

http://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2011/03/157710.htm

 

 

 

Budapest, 2011. március 8.

---

LMP: a kormányt egy fikarcnyit sem érdeklik a bajba jutott hitelesek

 

A kormány egyik leghangosabb ígérete a tavalyi választásokat követően az volt, hogy megteremti azokat az adósságkezelő intézményeket - elsősorban a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot – amelyek révén elkerülhető, hogy az emberek tömegesen hajléktalanná váljanak. Máig ebből semmi sem valósult meg, a kormánypárti képviselők pedig ma világossá tették, hogy fikarcnyit sem érdeklik őket a bajba jutottak problémái.

Az elérhető nyilvános adatok a százezer otthontalan devizahiteles országának képét vetítik előre. A helyzetet súlyosbítja, hogy az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél ebben a félévben lejár a könnyített törlesztéssel járó időszak.

 

Régiós összehasonlításban a hitellel rendelkező magyar háztartások adósságszolgálata a legmagasabb; a legszegényebb háztartások jövedelmük 30-40%-át a törlesztő-részletekre költik. Eközben a válság óta nagyjából 13%-os ingatlanáresés következett be, vagyis a nem teljesítő hiteleknél a fennálló tartozás meghaladja a fedezetek értékét. A kilakoltatási moratórium pedig hosszabb távon nem képes kezelni a szociális problémákat.

 

Épp ezért vált halaszthatatlanná, hogy az Orbán-kormány teljesítse nagyvonalú ígéreteit. Az elmúlt 9 hónapban számtalan átgondolatlan ötletről hallottunk, ennek eredményeképp a kormány mára teljesen hiteltelenné vált mind az adósok, mind azok szemében, akik egy jól működő állami bér- és szociális lakás programban látnak kiutat. A miniszterelnök február 25-i Facebook-ra írt bejegyzésében jelezte, hogy a terveket kidolgozták, és tárgyalások folynak arról, hogy a magyar költségvetés és a bankrendszer milyen arányb

Oldal: Takács László, LMP jelölt honlapja
Takács László, az LMP Székesfehérvári jelöltjének honlapja - © 2008 - 2024 - takacslaszlo.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat